A Togo n�v nem csak Jonathan vezet�knev�ben szerepel,hanem ez a neve egy afirikai orsz�gnak is.
Mivel Jonathan-nek nem ez volt eredetileg a vezet�kneve,lehet hogy az a rokona aki ler�vid�tette,tudott err�l az orsz�gr�l,b�r k�tlem xD

N�h�ny info Togor�l:

Afrik�ban tal�lhat�,el�g kicsi orsz�g.Mint a legt�bb orsz�gban Afrik�ban, itt is szeg�nys�g uralkodik.
Hivatalos nyelve:francia
N�pess�ge: 5 556 812 f�
�llamform�ja:k�zt�rsas�g
Az orsz�got nyugatr�l Gh�na, keletr�l Benin, �szakr�l pedig Burkina Faso hat�rolja.

Z�szl�ja:

Akinek van kedve,olvasgathat:)

T�rt�nete:

A 11.-t�l a 16. sz�zadig terjed� id�szakban k�l�nb�z� t�rzsek �rkeztek a t�rs�gbe minden ir�nyb�l: az ewe n�p a mai Nig�ri�b�l �s Beninb�l, a mina �s a guin n�p Ghanab�l. A portug�l haj�sok 1471-1473 k�z�tt jelentek meg el�sz�r a tog�i partokon. A k�vetkez� sz�zadokban a ter�let lakoss�ga sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemt�l, s a korabeli t�rk�pek is „Rabszolgapart” n�ven t�ntett�k fel.

A 19. sz�zad derek�n kibontakoz� francia-n�met vet�lked�sb�l az ut�bbi ker�lt ki gy�ztesen: 1884-ben Gustav Nachtigal �s Mlapa t�rzsf�n�k szerz�d�se n�met v�dn�ks�g al� k�nyszer�tette Tog�t. 1919-ben a n�metek �ltal gyarmatos�tott ter�let a N�psz�vets�g �gisze alatt brit �s francia mand�tum lett. A mai �llam a francia mand�tumter�let, Kelet-Togo ut�dak�nt 1960-ban j�tt l�tre. Els� eln�ke Sylvanus Olympio volt. �t meg�lt�k az 1963. janu�r 13-i katonai puccs sor�n. A puccsista katonatiszti csoportot Etienne Eyadama Gnassingbe �rmester vezette. A puccs ut�n k�zt�rsas�gi eln�kk� Nicolas Grunitzkyt nevezt�k ki. 1967. janu�r 13-�n v�rtelen puccsal Eyadema Gnassingbe megfosztotta hatalm�t�l Grunitzkyt �s be�lt az eln�ki sz�kbe amit meg�rz�tt 2005. febru�r 5-�n bek�vetkezett hirtelen hal�l�ig. 38 �vet t�lt�tt a hatalom cs�cs�n, � Afrika leghosszabban hatalmon maradt dikt�tora.

A katon�k fi�t, Faure Gnassingbet �ltett�k be az eln�ki sz�kbe. Az � eln�ks�ge sz�lesk�r� nemzetk�zi tiltakoz�st v�ltott ki, kiv�ve Franciaorsz�got. R�vid ideig tartott. Faure Gnassingbe fel�llt sz�k�b�l, de a k�t h�nappal k�s�bb tartott v�laszt�st megnyerte. Az ellenz�k szerint csaltak a szavaz�son.

Domborzata:

Az orsz�g d�len mind�ssze 53 km-es partszakaszon �rintkezik a Guineai-�b�llel, �szak fel� pedig Benin �s Gh�na k�z� �kel�dve 70-140 km �s keskeny s�vban 600 km-re ny�lik a kontinens belsej�be. A tengerpartot csendes lag�natavak �vezik. A d�li orsz�gr�szt a part ment�n term�keny, 30-50 km sz�les alf�ld (Terre de barre) �vezi; ez �szak fel� alacsony fenns�kba megy �t. D�lnyugat-�szakkelet ir�nyban az eg�sz orsz�gon �th�z�dik a Togo-hegys�g, amely legmagasabb cs�csa az Agou (1020 m).

Forr�s:Wikipedia