Egy barát segítsége
Az ajtóban Greg állt, Greg Sanders, a Las Vegasi kollégám és egyben a legjobb barátom.
- Greg! Ezt nem hiszem el! – rögtön fölkeltem és megöleltem. – Hogy kerülsz te ide?
- Gondoltam meglátogatlak, és megnézem, hogy bánnak itt veled, Miamiban. –mondta mosolyogva. – És ezen kívül a gyilkosságokkal és Linda Jonhsonnal kapcsolatban is van néhány dolog, amit el kell mondanom.
- És mik lennének azok? – kérdeztem érdeklődve.
- Ezt majd később. Először is mutass be a kollégáidnak. És egy kis városnézés sem ártana.
Ekkor tért vissza a kávéval Ryan.
- Zavarok? – kérdezte.
- Nem. Ryan, ő itt Greg. Greg, ő Ryan. – mutattam be őket egymásnak.
- Hello Ryan. Már hallottam rólad. – mondta Greg és kezet nyújtott Ryannek.
- Én is, és csak jókat. – mondta Ryan. - Hogy hogy átjöttél Vegasból?
- Van itt egy kis dolgom. Segítenem kell nektek a gyilkosságokkal kapcsolatban. Beszélhetnék a főnökötökkel?
- Igen, mindjárt szólok neki. – mondta Ryan és elment Horatiohoz.
- Jenny, ő az? – kérdezte.
- Igen. – mondtam mosolyogva.
- Szerencsés. – állapította meg Greg.
Ekkor lépett be Natalia.
- Jen, Alexx küldött és… - Natalia mikor észrevette Greget, abba hagyta a mondatot.
- Natalia, ő itt Greg Sanders. – mondtam.
- Egyenesen Vegasból. – mondta Greg. És kezet nyújtott Nataliának.
- Örülök, hogy találkoztunk. – mondta mosolyogva Nat.
- Én is. – válaszolt Greg. – Te is itt dolgozol?
- Igen, DSN szakértő vagyok. És te?
- Szintén helyszínelő vagyok, Las Vegasban. Jenny-vel már évek óta együtt dolgozunk.
Ryan visszaért Horatioval.
- Greg Sanders? –kérdezte Horatio. – Gill Grissom tegnap telefonált, hogy hamarosan megérkezik, de nem számítottam rá, hogy már ma.
- Te tudtál róla, hogy Greg idejön? – kérdeztem meglepődve Horatiot.
- Greg külön megkért, hogy ne szóljak neked erről. – mondta Horatio.
- Meglepetésnek szántam. – mondta Greg.
- Hát sikerült vele meglepnetek. – mosolyogtam.
Ezután még egy kicsit beszélgettünk. Elhatároztuk Ryannel, hogy holnap este Greget városnéző sétára visszük.
Nem sokkal később, mikor már Greg elment a szállodába, ahol pár napig lakni fog, Ryannel maradtunk a laborban.
- Kár, hogy te nem voltál itt, amikor Natalia találkozott Greggel… - mondtam.
- Miért, mi történt? – kérdezte érdeklődve Ryan.
- Látnod kellett volna, hogy néznek egymásra.
- Oh, most már értek mindent. – mosolygott. – Szerintem olyan lehetett, mint amikor mi találkoztunk először.
- Lehet, hogy úgy is érezték egymást. – mondtam.
- És mi lenne, ha négyesben mennék holnap este várost nézni? – ajánlotta fel Ryan.
- Ez remek ötlet. – mondtam, majd Ryan átölelt.
- És út közben kettesben hagyhatnánk őket… mi pedig elmehetnénk valahova…
- Ryan, majd a vége felé talán… - mondtam.
- Greg holnap elmondja, mit tud a gyilkossággal és Lindával kapcsolatban, és remélhetőleg előbbre jutunk. – mondtam.
- Rendben. – mondta Ryan. – De szerintem most induljuk el haza. – javasolta. – Késő van, és ha akarod, hazaviszlek.
- Az jó lenne. – válaszoltam, majd elindultunk.
Másnap korán bementünk a laborba. Greg már várt minket.
- Jó reggelt! – köszönt.
- Neked is Greg! – mondtam.
- Horatio mindjárt jön, és akkor megbeszélünk mindent. – mondta.
Nem sokkal később megérkezett Eric, Horatio, Calleigh és Natalia.
- Akkor kezdjük el. – mondta Horatio.
- Rendben. – mondta Greg. – Miután értesítettetek minket a legutóbbi gyilkosságról, amit valószínűleg Linda Jonhson követett el, utánanéztünk a nőnek. Kiderült, hogy vegasi, de nemrég örökölt az anyjától egy házat Miamiban. És hoztam nektek néhány képet is. – És elővett egy fekete mappát. – Ezeken Linda és Daniel látható. Egy fényképész kapta le őket véletlenül, de amikor hallott a gyilkosságokról behozta hozzánk.
- Ezen Daniel átad valamit Lindának. – mondta Ryan.
- Ezeket beviszem Cooperhez, hátha rá tud közelíteni az iratra. – mondta Eric.
- Rendben. – válaszolt Horatio. – Greg, köszönjük a segítséget.
- Szívesen. – mondta Greg.
Ezután Cooper elemezte a képet, amivel Calleigh nem sokkal később vissza is tért.
- Ez egy lista nevekkel. – mondta. – Az eddigi áldozatok nevei szerepelnek rajta és még két nőé.
- Akkor megvannak a következő áldozatok? – kérdeztem.
- Nagyon úgy tűnik. – mondta Greg.
- És most már azt is tudjuk hol rejtőzött el eddig Linda. – lépett be Eric. – Megszereztem az anyja házának a címét.
- Akkor odamegyünk. – mondta Horatio.
- És ha Linda már elindult a következő áldozat házához? – kérdezte Calleigh.
- Az is lehet… - mondta Ryan.
- Greg, - fordult Horatio Greg felé. – Van kedve részt venni a nyomozásban?
- Hát persze. – mondta vidáman Greg.
- Calleigh, Eric! Ti a listán szereplő következő nő házához fogtok menni Frankkel. – mondta Horatio. – Ryan, Jennifer, Greg! Ti velem jöttök Linda anyjának a házához.
A házhoz érve kiszálltunk az autóból. Miami déli részén volt.
Először az ajtóhoz mentünk. Semmit nem hallottunk.
- Jennifer, Ryan, ti nézzétek meg a hátsó ajtót! – mondta a főnököm.
A hátsó ajtón be lehetett látni a házba. Tökéletesen ráláttunk Lindára is, aki a kanapén ült, és egy fegyvert töltött meg.
- Szólok Calleigh-éknek hogy feleslegesen mentek ki a házhoz. – mondta Ryan halkan.
Miután telefonált. Horatioék is megjelentek hátul.
- Már állítottam járőröket a ház bejárati ajtaja elé. – mondta Horatio. – Itt fogunk bemenni. Linda nem számít ránk.
Ezután Ryan halkan kinyitott az ajtót, és mi csendben bementünk. Mikor mindenki beért, Horatio, miután megbizonyosodott róla, hogy nincs fegyver Lindánál előlépett.
- Linda Jonhson! Miami Dade rendőrség! Le van tartóztatva! – mondta.
Linda láthatóan meglepődött és hátranézett. Azt remélte a bejárati ajtón távozhat, de a járőröket látva visszafordult.
Horatio megbilincselte, majd kivezette a házból.
- Ezt az ügyet is megoldottuk. – mondta Greg.
- Igen, végre. – mondtam. – Már nem fog több embert megölni.
Boldog voltam, mert sikerült végre elkapnunk Lindát, és így nem fog ártani több embernek. Azonban valami mégis nyomasztott… |