Sokkoló hír
A gyilkosságok a Miami Beach strandon történtek. Kora reggel nem sokan voltak a parton, ezért könnyű volt összegyűjteni a bizonyítékokat.
Az egyik áldozat egy fiatal férfi volt, először hozzá mentünk.
- Tudjuk már mi történt vele? – kérdezte Ryan.
- Az áldozatot nyilván valóan lelőtték, ami miatt sok vért vesztett. A golyó a mellkasát találta el, valószínű, hogy ez lehetett a halál oka. A halál idejét úgy hajnali négy-öt órára tenném.
- Kösz, Tara. – mondtam. Dr. Tara Price volt csapatunk legújabb tagja, ugyanis Alexx Woods nemrég otthagyta az állását, mivel több időt szeretett volna tölteni a családjával. A helyére egy fiatal orvos szakértő, Tara került.
- A töltény egy 9 mm-es. –állapította meg Calleigh. – Jen, Ryan ti nézzetek körül a másik áldozatnál is.
Ryannel elindultunk a parton az áldozat felé.
- Szörnyű, hogy ennyi kegyetlen ember van. – mondtam.
- Igaz, de mi elkapjuk majd őket, hiszen ez a munkánk. – mondta Ryan.
Ahogy mentünk hirtelen zajra lettem figyelmes a hátunk mögül.
- Ryan, te nem hallottad? – fordultam felé.
- De, miért? – nézett rám értetlenül.
- Olyan érzésem van, mintha valaki figyelne. – mondtam aggódva.
- Jen, ne aggódj, szerintem nincs itt senki, ha meg mégis, akkor csak egy reggeli futó, vagy kutyát sétáltató ember lehet. – mondta mosolyogva.
- Talán igazad van. – mondta szintén mosolyogva. Ryan mindig meg tud nyugtatani.
Pár perc múlva a helyszínre értünk.
- Tara még nem volt itt, úgyhogy ne nagyon mozdítsuk el az áldozatot. – mondtam.
- Majd igyekszem nem elmozdítani. – mondta Ryan. – Azt viszont Tara nélkül is meg tudom állapítani, hogy ezt a nőt leszúrták.
- És nem is egyszer szúrták meg. – mondtam, majd készítettem néhány képet az áldozatról és a sebeiről. – Ezen a nőn legalább három késszúrás van.
- Valaki mérges lehetett rá. – mondta Ryan.
Ebben a pillanatban érkezett meg Tara a másik helyszínről Calleigh-vel. Miután megvizsgálta az áldozatot elmondta a következtetéseit.
- Ezt a nőt megkéselték. A gyilkos négy helyen szúrta meg, ami a halálát okozta. Körülbelül egy órája halt meg. – mondta Tara.
- Milyen típusú késsel szúrták le? – kérdezte Ryan.
- Egy dupla élű késsel, mivel a seb szimmetrikus. – állapította meg Tara.
- Szerintetek van kapcsolat a pár méterrel arrébb fekvő férfi és a nő között? – kérdeztem.
- Ezt még nem tudjuk. – mondta Calleigh. – Miután azonosítottuk őket, kiderül.
- Vigyük be a laborba a bizonyítékokat! – javasolta Ryan.
A laborba érve nekiálltunk a munkának. Az áldozat közelében találtunk néhány hajszálat, amit elküldtünk Valerának, hátha talál rajta használható DNS-t. Ahogy a munkámat végeztem Ryan jött be a szobába. Hátulról átölelt, majd mikor felé fordultam megcsókolt.
- Valera talált DNS-t? – kérdeztem.
- Sajnos nem. – mondta Ryan. – nincs semmi nyom, amin elindulhatnánk. Már csak azt reméljük, hogy a helyszínen van a gyilkos fegyver.
- És a férfi ügyében van valami?
- Igen, Calleigh megtalálta a töltényhüvelyt, amin valószínűleg van ujjlenyomat.
- Ez remek. - mondtam mosolyogva.
- Nem akarsz egy kicsit lazítani? – kérdezte Ryan.
- Lazítani, ezt meg hogy érted?
- Eljöhetnél velem meginni egy kávét.
- Végül is miért ne. – mondtam majd elindultunk.
A kávézás után ismét a laborba mentünk.
Amikor beléptem abba a szobába, ahol reggel is jártam megláttam az asztalon a reggel kapott levelet.
- Jen, ez nem az, amit reggel kaptál? – kérdezte Ryan.
- De, az. Még nem volt időm kibontani, de most elolvasom.
Elkezdtem kibontani a levelet. Miután kibontottam az olvasásnak is nekiláttam.
- Jen, valami baj van? – nézett rám értetlenül Ryan.
Biztos vagyok benne, hogy a levél olvasása közben látszott rajtam, mit érzek.
Miután végigértem rajta, leültem.
- Jen, mondd már, mi van. Valami rossz hírt kaptál? – kérdezte Ryan.
- Igen. – válaszoltam. – Warrick, Warrick Brown meghalt. – mondtam szomorúan.
- Warrick a Las Vegas-i kollégáid egyike?
- Igen, a levelet Greg küldte, és leírta benne mi történt. Lelőtték az autójában. – mondtam szomorúan.
- Sajnálom. – mondta együtt érzően Ryan.
- Greg azt mondta, a Vegas-i csapat örülne neki, ha ott lennék a temetésen.
- Jen, menj csak nyugodtan, mi majd itt mindent elintézünk. Mikor lesz?
- Holnap. – válaszoltam Ryannek.
- Rendben. – mondta, majd átölelt.
- Szólnál a többieknek, hogy este indulok Vegas-ba?
- Persze.
- És kérhetnék még valamit?
- Mit?
- Értesítenétek, ha van valami új nyom a gyilkosságokkal kapcsolatban?
- Hát persze. De csak egy hétvégére utazol el. Szerintem ne a munkáddal foglalkozz ez alatt az idő alatt.
- Rendben. Most hazamegyek és összepakolok. – mondtam Ryannek, majd megöleltem. – Hiányozni fogsz.
- Te is. – és egy csókkal búcsúztunk el egymástól.
Miután összepakoltam, a reptérre mentem, ahogy kiléptem és elindultam furcsa érzésem lett. Olyan volt, mintha valaki figyelt volna. Már reggel is ezt éreztem. – Biztos csak beképzelem. – nyugtattam magam.
Próbáltam kiverni a fejemből az ehhez hasonló gondolatokat, és elindultam a reptérre. Közben szomorú voltam Warrick miatt, mert nagyon jóban voltunk… | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Van egy CSI:Miami-s sztorid? Szeretnéd hogy mások is olvassák? Akkor küldd el az oldal email címére (
