Bezárva
Este volt. Hirtelen felébredtem. Ijedten vettem észre, hogy Ryan nincs mellettem az ágyban, ezért elindultam lefelé az emeletről, hátha kiment a konyhába.
Ahogy mentem le a lépcsőn észrevettem, hogy kint hatalmas vihar van. Ez furcsa volt, mivel most nincs hurrikán-időszak Miamiban.
Amikor leértem, láttam, hogy Ryan sehol sincs. Egyedül voltam a házban. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy mit tegyek, visszafeküdjek-e aludni, mert talán valami sürgős dolga van, ami nem várhat, vagy megpróbáljam hívni a mobilján.
A mobil mellett döntöttem, de amikor a keresésére indultam a nappaliban ijedten vettem észre, hogy az ablakokon rácsok vannak. Az ajtóhoz rohantam.
Az is be volt zárva. Pánikba estem, és kiabálni kezdtem.
- Segítség! Ryan! – kiabáltam amilyen hangosan csak tudtam. – Segítsen már valaki!
De senki sem hallott Ütni kezdtem a bejárati ajtót, hátha erre majd valaki felfigyel. De semmi sem történt. – Miért történik ez velem? – gondoltam.
Hirtelen észrevettem, hogy kint a ház előtt Ryan áll.
- Ryan! – szaladtam az ajtóhoz és ismét kiabálni kezdtem. – Segíts, bezártak!
De nem jött válasz. Mintha nem is hallotta volna. És én csak kiabáltam tovább...
- Jen! – hallottam. – Jen, hé már nincs semmi baj.
- Ryan? – nyitottam ki a szememet megnyugodva.
- Csak egy álom volt. – mondta és megölelt.
Megkönnyebbülve vettem észre, hogy újra a saját ágyamba vagyok Ryan mellett, és miután körülnéztem, rájöttem, hogy az ablakokon sincsenek rácsok. Csak egy szörnyű álom volt... | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Van egy CSI:Miami-s sztorid? Szeretnéd hogy mások is olvassák? Akkor küldd el az oldal email címére (
