Budapesti Rendőr Főkapitánység Bűnügyi Technikai Osztály

A magyarországi helyszínelők:

A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása szakszerű az eljárásjogi szabályoknak is megfelelő biztosítása, rögzítése, vizsgálata nem nélkülözheti a felkészült bűnügyi technikusok munkáját. 

Az egyre inkább speciális ismereteket megkövetelő krimináltechnikai munka, a mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlődő technikai ellátottság önálló, szakosodott szervezeti egység kialakítását tette szükségessé a bűnügyi szolgálaton belül.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon a bűnügyi igazgató közvetlen irányításával a Bűnügyi Igazgatáson belül működik a Bűnügyi Technikai Osztály. 

A Bűnügyi Technikai Osztály a bűncselekmények helyszíni szemléjén, illetve egyéb nyomozati cselekményeknél, így a helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás alkalmával végzi a bűnügyi technikusi feladatokat, többek között a személyfényképezési és ujjnyomatolási feladatokat, a  DNS  mintavételt.

A felderítés során a pontos szakszerű krimináltechnikai tevékenység nagyban hozzájárult a felderítő illetve a bizonyítás szempontjából releváns tényekhez.

A helyszínen rögzített nyomok bizonyítási eljárásban történő felhasználásának alapfeltétele, hogy a nyomrögzítés helye, ideje, módja kétséget kizáró módon rögzítésre kerüljön. Ellenkező esetben csorbulhat a bizonyíték ereje. Ennek való megfelelés szakszerűen kiképzett bűnügyi technikus nélkül eleve kétséges. Az ilyen módon végrehajtott szemlék többsége a bizonyításhoz nem, csupán statisztikai számbavételhez járulnának hozzá.

A bűnügyi sorozatok élethűek, sokban hasonlítanak a vílódi bűnügyi nyomozáshoz, de sokszor kevésbé reálisak: egy DNS-minta elemzése például nem csak 2 percig tart., teljesen steril védőöltözetben dolgoznak a helyszíneken, nem utcai ruhában, stb.

Régmúlt

A kriminalisztikai vizsgálatok szervezett felhasználása a bűnügyi nyomozásokba hosszú történelmi folyamat eredménye, amelynek állomásai a következők:

• 1909. január 1-i hatállyal egy 1908-ban megalkotott IM rendelet létrehozta az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalt, amelynek egyik egysége a Bűnügyi Laboratórium volt. A Bűnügyi Laboratóriumban ujjnyom- lábnyom-, írás-, lőfegyver-, vérfolt-, textilvizsgálatot, fényképészeti tevékenységet végeztek, szakvéleményeket készítettek, de feladata volt a kriminalisztikai gyűjtemények kezelése, fejlesztése is. Daktiloszkópiai gyűjteménye 1915-ben már 6100 nyomatlapból állt.
• 1945-ben a gyűjtemények megsemmisültek. A háború utáni legfontosabb feladat ezek ismételt összeállítása volt.
• 1950-ben a Bűnügyi Laboratórium a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezetébe tagozódott be, ahol létrehozták a Bűnügyi Technikai és Nyilvántartási Alosztályt. Országos hatáskörrel itt működött a daktiloszkópiai részleg is.
• 1951-ben BM rendelet írta elő véralkohol vizsgálatok elvégzését, melyet az Alosztály országos hatáskörrel látott el. A rendelet egyéb orvos szakértői feladatok ellátását is előírta a Laboratórium számára.

1961 – a Bűnügyi Technikai Intézet megalapítása

Az Országos Rendőr-főkapitányság alárendeltségében a Bűnügyi Technikai Intézet 1961-ben történt megalapításával kezdődött a modern kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése hazánkban. Ez az intézet tekinthető a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet jogelődjének. Az intézet első igazgatója Dr. Kertész Imre volt. Az Intézet feladatköre a bűnügyi nyomozás segítése érdekében, a tudományos technikai fejlődéssel haladva fokozatosan bővült. A hagyományosan kriminalisztikai területek, mint pl. fegyver, vérfolt, ujj- és lábnyomok vizsgálata, orvos szakértői feladatok után bevezetésre kerültek a fizikai – kémiai vizsgálatok. Korszakváltást jelentett, amikor 1971-ben bevezették a vér alkoholtartalmának nagy szériában történő meghatározására alkalmas gázkromatográfiás módszert és berendezést. A biológiai vizsgálatok szétválása a szerológiai, biokémiai és szövettani területekre újabb mérföldkő volt a bűnüldözés szolgálatában.

A Bűnügyi Technikai Intézetben Dr. Kertész Imre vezetése alatt a szakértők új generációja nevelődött ki. Többen tudományos értekezésüket intézeti kutatóként, szakértői témában készítették, míg mások szakterületük elméleti és gyakorlati eredményeit publikáltak, vagy szakmai tananyagok formájában adták tovább tudásukat. Sokan az Intézetben kezdték tudományos munkájukat, majd elkerülve más területen országos ismertségre tettek szert, vagy a továbbiakban is igazságügyi szakértőként állták meg helyüket. Kiemelkedő munkássága alapján - a teljesség igénye nélkül - mindenképp említést érdemel:
 

• Dr. Katona Géza, aki a bűnüldözés minden területét segítette,
• Dr. Katona Gézáné Schiller Mária, aki a bűnügyi technika területén alkotó, szervező és irányítóként tevékenykedett,
• Dr. Leisztner László, aki a természettudományokon alapuló igazságügyi szakértői bizonyítás alapjait rakta le,
• Dr. Kiss Lajos gép- és kézírásszakértő,
• Szántó József, Hámori Vilmosné, Dr. Schuman Béla, Bán Miklós vegyészszakértő,
• Krebs Sándor, id. Hegyi István fegyverszakértő,
• Kollok Alajos, Nagy Lajos, Dr. Bakonyi István nyomszakértő,
• Dr. Harsányi László, Dr. Földes Vilmos, Dr. Major Ágnes, Dr. Kenyeres Imre, Dr. Gerencsér György, Dr. Gábor István orvos szakértő,
• Dr. Szinák János kinológus szakértő.

Dr. Kertész Imre igazgató 1989-ben bekövetkezett nyugdíjazása után az intézet vezetését Dr. Finszter Géza megbízott igazgatóként látta el.


Az Intézet a rendszerváltás után

1990-ben a Bűnügyi Technikai Intézet elnevezése Bűnügyi Szakértői- és Kutató Intézet lett, és a továbbiakban önálló intézetként a Belügyminisztérium háttérintézményeként működött 1994-ig, amikor az ORFK, 2003-tól újra a BM, annak megszűntetésétől (2006) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezetébe tagozódott.

(forrás: police.hu ; bszki.hu)