5. fejezet: Sokk

A HELYSZÍNEN:

A Miami Dade Rendőrségének az épülete most nem úgy nézett ki mint máskor. Egy átlagos napon nyüzsgő rendőröket lehet ott látni. De ez a látvány most teljesen más volt. Az egész termet bejárta a ridegség , az embereken egy furcsa érzés futott végig mihelyst beléptek oda. A falak véresek voltak egyszerűen megfogalmazva borzalmas volt minden.
-Istenem, rosszabb mint képzeltem- szólalt meg elfojtott hangon Calleigh.
-Mintha csak a csatatéren lennénk-válaszolt Eric-Inkább kezdjünk munkához megérdemlik itt mindannyian, hogy kiderítsük mi történt.
-Igazad van.
A helyszínelők nekiláttak a munkának. Nagyon sok feladat várt rájuk nem volt egyszerű a terepmunka most. Pár perc múlva Calleigh odament Erichez majd odasúgott neki valamit:
-Azt hiszem tudom miért nem jött Ryan velünk.
-Miért?
-Neked nem mesélt még soha Samről?
-Nem. Ki ő?
-A neve Samanta Johnson. Ő is itt dolgozik. Már találkoztunk párszor és beszélgettünk is néhányszor és szerintem egy tök aranyos csaj. Ryannak nagyon bejött és kb már egy éve együtt is vannak.
-Már egy éve?
-Nem tudtad?!
-Nem. Sikerült neki titokban tartania.
-Ez volt a célja. De légyszi senkinek se áruld el ezt. Rendben?
-Oké.
-Igen és visszatérva szerintem ma ő is itt dolgozott és szerintem vele is lett valami.
-Ő is meghalt?
-Szerintem nem. Körbenéztem az előbb, de őt nem láttam sehol. Aztán megkérdeztem egy mentőst aki visszajött és azt mondta, hogy volt egy hozzá hasonló lány akit súlyos sérülésekkel kórházba vittek.
-Ez durva. Remélem túl fogja élni. Nem tenne jót Wolfenak ha meghalnak, így is maga alatt volt ma is.
Eközben odajött Frank:
-Nos Frank tudtok már valamit?- érdeklődött Eric.
-Még nem sok mindent, de nyomom vagyunk.

Natalia és Tara:
-Hogy lehetett így végezni az emberekkel!- szólalt meg Natalia
-Nem tudom, milyen emberek lehettek.
-Tudod még nem sok helyszínen voltam, de ezt alig birom.
-Nem vagy egyedül. Én ,ár jó páron voltam, de ez nekem is sokkoló látvány.