1. fejezet Visszat�r�s (1)

M�r 5 �v telt el az�ta a nap �ta. Semmi sem v�ltozott Miamiban. A nap g�z�lg� �st�k�sk�nt perzseli a leveg�t, a h�s�g pedig k�nozza az embereket. De �des k�n ez. 5 �v eltelt�vel minden a r�gi. Ny�zsg� emberek hada ostromolja az utc�kat �s �zleteket. Ebben a nagy embert�megben kit�nik m�gis egy arc. Ismeretlen�l ismer�s. Karcs�, v�kony teste, napbarn�tott b�re, hossz� fekete haja kit�nik. F�leg akkor ha egy k�sza sz�l�ramlat meglebegteti azt. Ez a n� 5 �ve is itt �llt. De most nincs egyed�l. Egy aranyos kisl�ny volt vele.
- Gyere kincsem, felveszlek. N�zd csak ott a tenger. Ugye sz�p?
- Igen. – v�laszolt a kisl�ny egy �rtatlan kis apr�cska mosollyal.
- Gyere elviszlek valahova. Bemutatlak valakinek. Tudod az a b�csi nekem olyan mintha az apuk�m lenne.

Miami Dade Labor:

A recepci�n�l:

- J� napot! Kit keresnek?Szia sz�ps�g, jaj de aranyos vagy!
- K�sz�nj sz�pen a n�ninek!
- Szia- majd a kisl�ny elb�jt Samanta fekete hajtincsei m�g�.
- Csak sz�gyell�s. Horatio Caine hadnagyot keress�k.
- Rendben sz�lok neki.
- V�rjon k�rem ne! Szeretn�nk meglepni. Az irod�ja m�g mindig a folyos� v�g�n van?
- Igen. Akkor ha tudja az utat �s meg szeretn� lepni, itt a k�rty�ja. Tess�k.
- K�sz�n�m. Viszl�t.
- Viszl�t. Szia kish�lgy.
- Szia.
- Na gyere s�zs�k, most megy�nk tov�bb. J�?
- J�. Ha elment�nk veszel nekem majd fagyit?
- Szeretn�l fagyit mazsola?
- Igen.
- �s milyet szeretn�l?
- Csokit! Ugye veszel. L�gyszi vegy�l majd! Na!
- Na j�. Kapsz majd egyet. Itt is vagyunk. Na gyere bekopogunk.

- Szabad.
- Szia Horatio!  Megismersz?
D�bbenet �lt Caine hadnagy arc�ra. Persze hogy megismerte az el�tte �ll� n�t. M�g annyi id� eltelt�vel is tudta. H�t hogyne tudta volna, hogy ki, hisz kisgyerek kora �ta ismerte �t, mindig is saj�t gyerekek�nt szerette, csak most az �r�m b�n�totta le. Egy boldog pillanat, hogy ennyi �v eltelte ut�n ism�t l�thatja �t. Fel�llt a sz�k�b�l, odament a l�nyhoz, meg�lelte �s annyit mondott:
- Samanta de j� hogy l�tlak! Nem is tudod mennyire �r�l�k neked! �s ez a kisasszony ki? Csak nem a l�nyod!
- Szeretn�m neked bemutatni Emilyt.
- Szia Emily Horatio vagyok.
- Szia. Az ott mi?- k�rdezte k�v�ncsian Emily.
- Ez a jelv�nyem. Szeretn�d megn�zni?
A kisl�ny nem sz�lalt meg csup�n agy kis apr� b�lint�ssal jelezte, hogy ig�nyt tart erre a lehet�s�gre.
- Tess�k. �lj�nk le �s mes�lj! H�ny �ves a kisl�ny? Mi�rt nem sz�lt�l, hogy gyereked van? Hasonl�t r�d!
- B�r hasonl�t r�m, de Emily nem az �n l�nyom. April �s Bob gyereke, csak nekik most dolguk akadt �n pedig elv�llaltam, hogy vigy�zok r�.
- �k is itt vannak?
- Igen. V�g�l is Bobnak most lesz egy kis munk�ja itt, meg egy konferencia miatt j�tt�nk ide, de �n mindenf�lek�ppen szerettem volna hozz�d elj�nni.
- �s April… � m�g mindig…?
- M�g igen, b�r szerintem m�r nem annyira neheztel r�d. Mindig mes�ltem r�lad neki m�g ha nem is akarta meghallgatni de v�g�l mindig v�gighallgatott. Elmondtam neki hogy mennyit seg�tett�l rajtam �s mennyi mindent k�sz�nhetek neked.
- K�sz�n�m. �s meddig lesztek itt?
- Egy h�napig.
- De mikor j�tettek?
- Tegnap.
- �s mes�lj, hogy alakult az �leted. Mindent tudni akarok! Nem b�ntad meg a d�nt�sed?
- Tudod nagyon neh�z d�nt�s volt az, hogy elmentem innen, de m�r nem b�nom. Szerencs�mre n�v�rem�k mindv�gig mellettem �lltak, ha nem lettek volna szerintem bele �r�ltem volna az eg�szbe. Most m�r elmondhat�, hogy �letem egyik legnehezebb id�szaka volt. Apr�nk�nt szedtem csak �ssze magam. Fizikailag hamar rendbe j�ttem, de a lelki probl�m�im bizony sokszor elhatalmasodtak rajtam. K�zel �lltam a depresszi�hoz, m�g nyugtat�t is szednem kellett egy darabig, k�l�nben �gy �reztem nem tudok egyszer�en meglenni. Szerencs�re siker�lt valahogy eltemetnem. Egy ideig abban �ltem ki magam, hogy lej�rtam edz�terembe meg elj�rtam futni �s ilyenkor ki tudtam kapcsolni. K�r�lbel�l egy f�l �vig csin�ltam ezt, de akkor minden megv�ltozott. Ismered Bobot ugye?
- Igen, egy s m�st tudok r�la.
- Sz�val t�rt�nt egy dolog, mivel Bob orvos volt egy beteg aki m�t�t k�zben meghalt. A f�rje pedig az orvosokat hib�ztatta �s b�nat�t abba pr�b�lta meg elfojtani, hogy bossz�t �ll mindenkin �s meg�li az �sszes orvost akik a m�t�ten ott voltak. M�r 2 orvost meg�lt, amikor Bob-t vette c�lba. �ppen vacsor�ztunk amikor bet�rt hozz�nk. Elmentem hogy meg�ll�tom �s ekkor egy olyan elhat�roz�s j�tt bel�m hogy tennem kell valamit. Dulakodtam vele de v�g�l elmenek�lt.  Kih�vtuk ut�na a rend�rs�get �s �k elkezdtek nyomozni.
- De ugye nem lett bajotok?

...